Ismeretterjesztő

Bebetonozott elvtársak bebetonozott sztárjai után özönlöttek az új sztárok. Voltak, akik egy szál bikinit hoztak az útra, vagy takarítónőt, lett bumm a fejbe és zúgott a Volga is. Meghalt a király, éljenek a királyok, avagy élet és lemezkiadás Erdős Péter után. Veress Krisztina filmje a XXI. században.

Ismeretterjesztő

Új időpontban és egy különleges adással várja a májust a XXI. század.Magyarország egyik legsikeresebb slágergyárosának, Horváth Attilának az életéről láthatnak filmet.A portré különlegessége, hogy nem archív felvételekkel illusztráljuk Horváth Attila munkásságát, hanem napjaink egyik legnépszerűbb előadójával, Wolf Katival és zenésztársaival készülünk. Kiválasztottunk 5 olyan, országosan ismert, de különböző stílusú előadóktól játszott slágert, amelyek szövegét mind Horváth Attila írta, Katiék pedig ezeket játszották el az RTL stúdiójában. Pásztor Gábor filmje a XXI. században.

Ismeretterjesztő

Nem a Star Wars volt az első, de az biztos, hogy a filmnek volt a legnagyobb hatása arra, hogy Magyarországon a tudományos-fantasztikus kultúrának annyi követője legyen. A hazai rajongók legfontosabb fóruma a Galaktika volt, amely főszerkesztőjéről, Kuczka Péterről szól a mai XXI. század. Kuczka hithű kommunistaként Rákosi támogatója volt, verseket írt a pártról és „kedves vezetőről”, majd totális kiábrándulás következett. ’56-ban Nagy Imre támogatója, amiért teljes szilencium és nélkülözés következett. A Móra Könyvkiadónál azért bízták rá a sci-fi irodalmat, mert akkor az még súlytalan, gyerekirodalomnak számított. Kuczka aztán az egész műfajra hatással volt, sok fiatalnak adott lehetőséget. Kiss Balázs filmje a XXI. században.

Ismeretterjesztő

A 80-as években, ha valaki felvételizett a Képzőművészeti vagy az Iparművészeti Főiskolára, egyúttal a kirakatrendező szakmunkásképzőbe is beadta a jelentkezését, mert akkortájt ez az intézmény volt a művészeti intézmények „előszobája”. Az iskola szabad szellemű képzési módszereinek, és az ott tanító művész pedagógusoknak köszönhette népszerűségét. Az oktatás két évéből egy teljes esztendőt szántak a kortárs képzőművészet oktatására. A külföldről beszerzett művészeti írásokat házilagos fordítással, stencilezett példányokban tették hozzáférhetővé a diákok részére. Az oktatás gyakorlatorientált volt, az év végi művészettörténet vizsgára performansszal vagy happeninggel kellett készülniük a diákoknak. Az egykori igazgató szerint a 80-as évek iskolai oktatása nyitottabb keretek között működött, mint a mai. Szikszai Ottilia filmje a XXI. században.

Ismeretterjesztő

Karády filmjére tódultak az emberek 1939-ben, az utolsó békeévben. A nyár boldog volt, pedig a játékboltok kirakataiban fegyverarzenál volt: gyerekpuskák, tankok és pisztolyok. Kevesen menekültek el. Mire kellett volna figyelni, honnan lehetett tudni, hogy jön a háború? Jelek, amelyekre nem figyeltek az emberek - Lázs Sándor filmje a XXI. században, ahol a történelem tükröt mutat a jelennek.

Ismeretterjesztő

Író, költő, képzőművész. Otthagyta az iskolát, hogy lakatosinasnak, majd vasöntödei munkásnak álljon. Hónapokig gyalogolt, hogy eljusson álmai városába, Párizsba, hogy aztán csalódottan írja, „én láttam párist, és nem láttam semmit”. A magyar avantgárd irodalom és képzőművészet meghatározó művésze, lapszerkesztője, mozgalomszervezője. Elkötelezett baloldali, szociáldemokrata, de pártokba és rendszerekbe tagozódni képtelen, független alkotó. Juhász Mátyás filmje Kassák Lajosról a XXI. században.

Ismeretterjesztő

Egy épület, ahol mindenki megfordult, aki alakította a 20. századi magyar történelmet. Egy épület, ahol egymásnak adták a kilincseket a sztárok, a politikusok, és a művészek. Egy épület, amit évekig csak katonák laktak. Egy épület, ahová bejáratos volt a kémelhárítás. Milyen történeteket rejtenek a Gellért Szálló robosztus falai? Ki akart lovat elszállásolni benne és milyen előnyökkel járt a Gellértben dolgozni? Titkok, pletykák és vendégek Szondi Vanda filmjében a Gellért Szálló elmúlt 100 évéből a XXI. században.

Ismeretterjesztő

1989. március 15-én először ünnepelhették szabadon a ’48-as forradalom és szabadságharc ünnepét Budapesten. A legemlékezetesebb percek azok voltak, amikor Cserhalmi György színművész felolvasta az ellenzéki szervezetek követeléseit, a ’89 tizenkét pontját a tévészékház lépcsőjén. Míg egy évvel korábban még feloszlatták a rendőrök a tüntetést, ’89-ben már nem fenyegették őket. A 35 éve történt eseményekről egykori résztvevők és szervezők osztják meg emlékeiket Borsody István filmjében, a XXI. században.

Ismeretterjesztő

Mellébeszélést, dicshimnuszt és elhallgatást is vártak a politikusok. Az agitprop osztály adta ki az utasításokat, miről beszélhetnek és miről nem – de mit tehetett az újságíró, ha igazat akart mondani, nem csak a valódit? Voltak-e igazi lázadók és miért álltak be oly sokan a politikusok mögé pont akkor, amikor az már nem volt kötelező? Újságírás a rendszerváltás előtt , közben és után, avagy miért hagytuk, hogy így legyen? – Veress Krisztina filmje a XXI. században.